Cselekményleírást tartalmazó szöveg!
Cecelia Ahern már az
első könyvével, az U.i. Szeretlekkel megfogott, amit az Ajándék című regényével
csak fokozni tudott és ezzel még ezeket is felülmúlta.
Ahol a szivárvány
véget ér egy levélregény: két gyerekkori barát (egy lány és egy fiú)
levelezéséből ismerhetjük meg őket: a gyerekkoruktól a felnőtté válásukon
keresztül mindent. Még érettségi előtt rájönnek arra, hogy számukra a másik az
igazi, nagy szerelem, de nem mondják el neki. Sok csalódást kell megélniük,
nemcsak szerelmi téren, amit a másik segítségével vészelnek át. Igaz, a
munkájuk miatt 2 kontinensen élnek, de mindenben támogatják a másikat. Felnőtt
fejjel, válások, szakítások után, gyerek mellett döbbenek rá, hogy a másik mit
érez irántuk. Az, hogy végülis beteljesül-e a szerelmük, a regény végére kiderül.
Mi lett volna, ha….?-
egy ismerős kérdés az életből.
A való életben is
sokszor történt már ehhez hasonló eset: féltünk elmondani az érzéseinket
másnak, ezzel nem akartuk tönkretenni az addig köztünk kialakult kapcsolatot.
Én úgy gondolom, hogy
minden lehetőséget meg kell ragadnunk, ki kell használnunk minden lehetőséget,
hogy később ne bánkódjunk azon, hogy miért nem tettem meg, így utólag az lett
volna a helyes lépés…
Amikor befejeztem az
Ahol a szivárvány véget ér című regényt, sajnáltam, hogy véget ért, szívesen
olvastam volna még.
Ajánlom a könyvet
azoknak, akik kedvelik Cecelia Ahern stílusát, könyveit, mert szerintem ez a
legjobb regénye!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése